Ma 2024. október 10., csütörtök, Gedeon napja van.

Főmenü

Nyitólap A szövetségről Versenyek Táborok Konferenciák Szakmai programok Szabó T. Attila Nyelvi Intézet A Magyar Nyelv Napjai A Nyelvőrzés Díja Kiadványok Eseménynaptár Hírek Pályázatok Fotóalbum Nyelv-figyelő Belépési nyilatkozat

Sütő András-díj – A Nyelvőrzés Díja

Dr. Brauch Magda laudációja

„A szülőföldek mindig várnak, akár egy-egy erdélyi

kukoricában, a világra szóló Európákra romló szemmel,

elvásott pennákkal és tüdőkkel. Mert eszmélni,

emlékezni engednek bennük. S az emlék, az anyanyelv

visszasütő fellegeibe hurkolózva, eleitől fogva több,

mint az álom.”

Lászlóffy Aladár: Epitáfium

Temesvárott született, Aradon él. Tanított Kisiratoson, aradi iskolákban, az Aradi Pedagógiai Líceumban román osztályokban magyart idegen nyelvként, volt újságíró, most órái vannak az aradi Egyetemen, nyelvész, verselemző, sajtómunkatárs, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetségnek tagja.

Gondolatok: azt hittem, könnyű lesz Brauch Magdát laudálni, mert sokat tett. És sokszor. De nem könnyű. Mert sokat tett és sokszor. Nem költő, nem festő, de még csak nem is zeneszerző. Nyelvművelő — tehát egyszerre költő, festő és zeneszerző. Napszámos, aki kapál a nyelvi burjánokban, építő, aki pallérozza az édesanyánktól tanultakat, harangozó — bimm, bamm, baj van, ne így, ne úgy, szebben, jobban. Aradra került, s itt is maradt. Nem vágyott Kolozsvárra, Budapestre vagy más nyelvi centrumba, itthon maradt, mert itt érezte szükségesnek, hasznosnak magát.

Kisiskolában, középfokú oktatásban, a mindenkori aradi napilapban. Nyelvművelő sorozatának írásait tízezernél is többen olvasták egy-egy lapszámban, mert nem magas röptű tudományt adott át, hanem a beszélt nyelv használatában segítette az olvasókat. Sokszor még azokat is, akik anyanyelvüket napi rendszerességgel, szakmájukban használják. Nyelvművelő írásai kötetben olyan címmel jelentek meg, mint Közös anyanyelvünkért, Beszélni kell!, Magyarról magyarra, Nyelvi illem Aradon és környékén, hogy csak néhányat említsek. Dr. Brauch Magdának kijutott a hivatalos elismerés is, hiszen 1999-ben és 2000-ben díjat nyert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának anyanyelvi pályázatán.

Gondolatok: most egy nagyot, okosat és szépet kellene mondanom. Köszönni szerénységét, értékelni munkáit, egész életművét, gyermekekkel, felnőttekkel, magyarokkal, románokkal, kezdő és haladó tollforgatókkal, vélt írókkal, amatőr szavalókkal és színjátszókkal. Brauch Magda nem korhol, nem szid és nem kiabál.

Pedig néha tehetné. Sütő András mondatja az Álomkommandóban: „drámát nem írni kell, hanem megakadályozni!”. S ha anyanyelvünk taposása dráma, akkor e szerint kell tennünk.

Végezetül hangozzon el dr. Brauch Magda, magyar nyelv- és irodalom szakos tanár ars poeticája: „A mi tájainkon, kisebbségben és szórványban, ahol az anyaországból áradó hibaözön mellett az állandó román nyelvi befolyással is számolni kell, az anyanyelv magát a megmaradást jelenti. Ilyen helyzetben a szélmalmokkal is vállalni kell a harcot.”

Tisztelt ünneplő közösség, erdélyi, partiumi, máramarosi, bánsági, bukaresti és

anyaországi nemzettársaim, bízzanak benne, hogy Maros parti városunkban, néhány méterre Zala György Szabadság-szobrától, a Csiky Gergelyről elnevezett iskola szomszédságában, a Nyugati Jelen napilap dísztermében, a Nyelvápolók 2008-as Sütő András díját méltó személy, arra érdemes személyiség kapja.

Arad, 2008. április 11. Matekovits_Mihály