Az Intézet feladatvállalása

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet működését szakmailag a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége biztosítja, működtetésében pedig részt vállal az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) is. Az erdélyi magyar nyelvi helyzet kettőssége (tömb és szórvány), a nyelvi környezet sokfélesége és az ebből fakadó sajátos feladatok, valamint a régió nagysága is indokolja, hogy az Intézet Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron is irodát működtet.

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet nyilvántartó és közvetítő szerepet tölt be a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémia erdélyi külső és köztestületi tagjai között.

Az Intézet működése három nagyobb területre terjed ki:

1. demográfiai, jogi, szociolingvisztikai és oktatási adatbázis kialakítását és folyamatos pótlását biztosítja,
2. részt vállal az élőnyelvi kutatásban és a nyelvi tervezésben,
3. szolgáltatásokat nyújt a magyar intézmények és magánszemélyek számára.

Az intézet létrejövő adatbázisai tartalmazni fogják a településekre, közigazgatási egységekre és régiókra lebontott demográfiai adatokat, azok időbeli mozgását, valamint a magyar nyelvű oktatás teljes statisztikai adattárát. A nyelvhasználatot jogilag kodifikáló román törvények összegyűjtése, elemzése és könnyen (elektronikus úton is) áttekinthetővé tétele szintén a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet feladata. A kutatóállomás összegyűjti azokat a szakdolgozatokat, könyveket, amelyek a kisebbségi magyar nyelvváltozatok, nyelvi jogok, kétnyelvűség, nyelvi kontaktológia kérdéskörének valamely vonatkozását elemzik, hozzáférhető formában tárolja adataikat, felméréseik eredményeit. Hasonlóképpen nyomtatott és elektronikus formában elérhető nyelvi adattárakat (közigazgatási szójegyzék, kölcsönszavak szótára, értelmező szótár stb.) hoz létre a vállalt szolgáltatás és a kutatás elősegítésére.

Kutatóállomásként a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet információs háttérként és összehangolóként szolgálhat az olyan kutatások számára, amelyek a kisebbségi magyar nyelv állapotát, sajátosságait, a kétnyelvűség jelenségét vizsgálják. Az Intézet a nyelvi tervezés területén is szerepet vállal. Különösen a közigazgatási, a jogi, politikai nyelvváltozat egységessé tétele, a szaknyelvek kialakítása igényel olyan többletmunkát, amelyben az Intézet részt vállal. A tudományos és oktatási céllal készülő terminológiai szójegyzékek, szótárak nyelvi gondozását, esetenként szerkesztését, lektorálását is elvégzi.

Szolgáltató funkciója a következő tevékenységeket öleli fel: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.), valamint az önkormányzati intézmények részére közérdekű fordítási szövegek lektorálása. A nyelvi tanácsadás a nyelvhasználati gondokra próbál orvoslást találni. A román intézménynevek anyanyelvűsítése, a közigazgatási, jogi, politikai szakkifejezések használatában mutatkozó következetlenség azt igazolja, hogy valóban szükség van egy ilyen szolgáltató intézményre. A közérdekű szövegek (törvények, határozatok, tankönyvek) idegenszerűségei, tükörfordításai, magyartalanságai arra utalnak, hogy fontos lenne az ilyen szövegek igényesebb lektorálása. Az Intézet ebben is hatékony segítséget tud nyújtani. Az Intézet sepsiszentgyörgyi irodája az önkormányzatok, közigazgatási intézmények terjedő anyanyelvűsödését is segíti típusnyomtatványok, terminológiai jegyzékek összeállításával. Tervek szerint a tanácsadás során felmerülő legfontosabb kérdéseket, jelenségeket és a velük kapcsolatos szakvéleményt az Intézet munkatársai a Krónika című országos napilap állandó rovatában is bemutatják.

Tevékenység

Kiadványok:

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványai sorozat

Péntek János – Benő Attila: Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban (2003)
Péntek János – Benő Attila (szerk.): Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat (2005)
Benő Attila – Szilágyi N. Sándor (szerk.): Nyelvi közösségek – nyelvi jogok (2006)
Benő Attila – Fazakas Emese – Szilágyi N. Sándor (szerk.): Nyelvek és nyelvváltozatok 1–2. (2007)
Bálint Emese – Péntek János: Oktatás – nyelvek határán, Közelkép és helyzetkép a romániai magyar oktatásról (2009)
Gál Noémi: A nyelvi revitalizáció, Elméletek, módszerek, lehetőségek (2010)
Erdély Judit: Fatikus beszéd, Megszólítások, köszönések, kapcsolattartó szokások a székelyföldi nyelvhasználatban (2012)
Bálint Emese: Kétnyelvűség és nyelvi változás a szórványban (2013)
Sorbán Angella: Kisebbség és kétnyelvűség (2014)
Katona Hajnal Tünde: Nyelvi attitűd és jogismeret erdélyi magyar közösségekben (2016

Szótárak