Megjelent a Német-magyar kulturális szótár

 A sorozat kialakult arculatát követi a kötet formája és koncepciója, ám ez a szótár egyben önálló kötet is, tehát sajátos kérdésfeltevései vannak, amelyek eltérnek a sorozat többi darabjának a szótárszerkesztési gyakorlatától. Szótárunk központi kérdése Erdély és Románia geográfiai szemantikájának a német kultúrában megjelenő objektivációja volt, ugyanis Erdély – minden párhuzam ellenére – másként mítosz, érzelem és racionális fogalom a német kultúrában, mint a magyarban vagy akár a románban. Erdély a németek számára azt az „édes hazát” jelenti, amely örökre elveszett, ám az NSZK területén tovább él egy „deterritorializált” identitásban példát mutatva szorgalomból, pontosságból, kitartásból, munkaerkölcsből, összetartásból, amely a történelem során mégsem volt elegendő a megmaradáshoz. Több gyermekszeretet és okosabb politizálás kellett volna ehhez, ha egyáltalán kivédhető a sors akarata, merthogy a számbelileg többségben lévő nemzetek minden ellentaktika dacára keresztülviszik akaratukat. Ám Erdély XX. századi realitása Románia, és ez meghatározta a legrégebbi német népcsoportnak, a szászoknak a helyzetét, ugyanis az első világháború után területileg megnövekedett román állam új keretein belül kapcsolatba kerültek a Bánság, a Partiumi részek és Bukovina német-zsidó kultúrájával, ahonnan hirtelen a legjelentősebb eredmények és a legjelentősebb személyiségek származtak. Hadd emlékeztessek itt arra, hogy bukovinai születésű volt Paul Celan, a XX. század egyik legjelentősebb költője, illetve bánáti gyökerű Herta Müller és Stefan W. Hell, a régió németjeinek két Nobel-díjasa. Ezek a személyek, illetve a hozzájuk köthető kultúrkörök viszont messze vezetnek a magyar–román kultúraközvetítésből kinőtt szótársorozat első darabjaitól, elkalauzolnak olyan régiókba, ahol a magyar–német együttélés már nem létezett. Ám mégiscsak szükséges legalább jelzésszinten Bukovinát vagy akár Dobrudzsát tárgyalni, hogy jobban megértsük a régió belső német összefonódásait. A lexikonnak azonban határt is kellett szabni, ezért nem kerültek be a szótárba azok az általános fogalmak, szavak, amelyek az össznémet kultúrában jelen vannak, vagy a szomszédos népeknél is fellelhetők, illetőleg amelyek túlmutatnak a Románia által létrehozott kereteken.
Bár a szótárt Balogh F. András készítette, a kötet mégis csoportmunka eredménye.